A világ egyik legértékesebb sóját, az Indus völgy kristálysóját , a Himalája és az Indus folyó között található sóhegységben bányásszák. Ez a kristálysó észak Pakisztánból, a Karakorum hegységből, kb. 3000 méter magasságban fekvő sóbányából származik. A tenger kiszáradása után visszamaradt sót idővel más kőzetrétegek fedték be, így 350 millió éven keresztül folyt a só tisztulása és érése a mélyben. A külvilágtól elzárva, védve volt a környezetszennyezéstől.
Az himalája sót mélyművelésű bányákból hozzák felszínre, majd kézzel lemossák és napon szárítják.
A legértékesebb formája a természetes ásványi sóknak, ötvözve nyomelemekkel. Közel 80 elem kolloid állapotú, vagyis szerves alakban van jelen, kisebb, mint 1/1000 g. hogy a sejtmembrán falát ozmózissal még át tudja hatolni, és beépüljön sejtjeinkbe. Ez a biokémiai oldaláról nézve a kristálysó előnye, különleges biofizikális tulajdonsága, pedig az az energia és rezgés, ami ugyanaz a hidrációs energia, vagyis napenergia melyik több millió évvel ezelőtt kiszárította a tengert, és kikristályosította belőle a sót.
Rendkívüli természetes tisztasága miatt ezt a sót nem kell a feldolgozás során a kőzetből kimosni, hogy utána újra kikristályosítsák, ahogy az nagyon sok európai sóvidéken szokásos.
A szokványos étkezési sónak nagyon sok hátránya van.
A kibányászott sót a vegyipar igényeinek megfelelően tisztítják, jellege megváltozik. A boltokban kapható konyhasóval az élő szervezettől idegen, a csomagolást és az esztétikus megjelenést segítő, adalékokkal , csomósodásgátlóval kevert vegyszert, és nem élelmiszert viszünk be a szervezetünkbe.
A globális környezetszennyezés miatt a többi tengeri só minősége is megváltozott, ezért gyakran tisztítási folyamaton esik át, így minősége méginkább romlik.
A sót mindannyian ismerjük. Só nélkül unalmas, fantáziátlan, és élvezhetetlen az ételünk. A só ugyanakkor egy alapvető része testünknek, (6 %-át teszi ki) és fontos szerepe van az idegi ingerek elektromos vezetésében, a vér lúg-, és savháztartásának egyensúlyában. Máskor viszont az orvosaink, különösen idősebb korban, csökkentett sófogyasztást ajánlanak.
Van ebben bizonyos ellentmondás?
Átlagos étkezési só: egy "kilúgozott" maradék. A mindennapi étkezési só, egy radikális finomításon megy keresztül mielőtt az asztalunkra kerül. (hasonló finomításnak vetik alá a cukrot, a lisztet, az olajat is)
Különböző kémiai vegyületekkel kivonják belőle a nyomelemeket, és az ásványi sókat, csak a nátrium, és a klorid marad meg benne. A többi kivont alkotórészt a vegyiparban nyersanyagként hasznosítják. Nekünk ebből csak egy “kilúgozott“ valami marad, a nátriumklorid, vagyis a konyhasó.
Természetesen több tartozik egy kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozáshoz, mint csak a természetes só, és az élő víz, de ez az alapja mindennek, hisz Földünkön minden élet a tengerben kezdődött. Vérünk nagyon hasonlít a tenger sós vizének összetételéhez, legalább is, ami a benne található 84 alkotóelemet illeti. Ezek azok az elemek, amelyek a szervezetünket is felépítik és jelen voltak az őstengerben is, ahonnan az élet ered. .... E miatt köszönti ismerősként szervezetünk a himalája sót.
A himalája só egyik fajtája amit a legtisztább üledékes anyagoktól mentes rétegekből bányásznak ,az igen ritka HALIT só. Színe teljesen áttetsző vagy hófehér akár a hegyi kristály.
A Halit sóban megtalálható mind a 84 kémiai elem ezért a Halit a világ legmagasabb értékű sója.
Hatása: rengeteg energiát ad, szabályozza a sejtműködést, nagyon jó hatással van a bélrendszerre, fertőtleníti, ill. harmonizálja működését, helyreállítja a szervezet és a bőr sav-bázis egyensúlyát.
Étkezéshez, ivókúrához, ionizátorban való párologtatáshoz ez a legajánlottabb só.
Információ
Hírlevél
A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót. A süti beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
